Munkavédelem - tűzvédelem felsőfokon - [tuzvedelem-munkavedelem.hupont.hu]

Munkavédelem, tűzvédelem, és munkavédelmi emelőgép, földmunkagép, útépítőgép vizsgálatok, Budapesten, és országosan!

Munkavédelem, tűzvédelem, emelőgép, emelő, földmunkagép, útépítőgép időszakos vizsgálatok, üzembehelyezés, Budapesten és országosan!

Valószínűleg már Önnel is fordult elő, hogy összeszorult a gyomra, amint megállt egy autó cége előtt, és kiszállt belőle egy védősisakos, öltönyös munkavédelmi felügyelő. A munkavédelmi bírságok jelen pillanatban 50.000-10.000.000 Ft-ig terjedőek, amit egy-egy ellenőrzés alkalmával elszenvedhet. Ha, pedig munkabaleset, vagy tűzeset folytán, esetleg ellenőrzés közben hiányosságot tapasztal a munkavédelmi felügyelőség, a bírság kiszabása mellett, utóellenőrzést is tart, melynek során, így is, úgy is meg kell szüntetni a fennálló hiányosságokat. Szüksége van Önnek erre? Gondolja meg jól! Érdemes a tudatlanok, vagy vakmerő emelőgép, munkagép üzemeltetők közé tartozni? Legyünk őszinték, sokan az emelőgép, emelőeszköz, földmunkagép, útépítőgép időszakos vizsgálatáról nem is tudnak, vagy felesleges nyűgnek tartják, holott ezek fontos munkavédelmi emelőgép vizsgálatok. Három fő típusú emelőgép, munkagép üzemeltető vállalkozást különböztethetünk meg a valóságban: az egyik, ahol már jártak a munkavédelmi felügyelők, és már esetlegesen büntettek is, a másik, ahol még nem jártak, de fognak..És a harmadik, akik nyugodtak, mert nincs mitől tartaniuk...Tartozzon Ön is a harmadik csoportba, ne habozzon, vegye fel velünk a kapcsolatot. Megkíméljük a gyomorbántalmaktól, ezentúl tartson velünk a garantált biztonság felé, országos munkavédelmi emelőgép, emelőeszköz, földmunkagép, útépítőgép vizsgálatokat érintő szakértő, munkavédelmi, tűzvédelmi  szolgáltatásaink igénybevételével. Legyen szó emelőgép, munkagép üzemeltetési kérdésekről, vagy a kötelező munkavédelem által előírt, emelőgép, emelőeszköz, földmunkagép, munkagép vizsgálatairól, munkavédelmi, tűzvédelmi, és egyéb kérdésben választ kaphat kollégáinktól.

NE FELEDJE, MUNKAVÉDELMI BÍRSÁG NÉLKÜL JOBB AZ ÖN VÁLLALKOZÁSÁNAK IS!

 

Kapcsolat:

DÉNES JÁNOS

HONLAP: www.emelogepszakerto.hu

GD-39:FÖLDMUNKAGÉPEK SZAKÉRTŐ

GD-36:EMELŐGÉPEK, EMELŐBERENDEZÉSEK, DARUK SZAKÉRTŐ

GD-40:ÚTÉPÍTŐGÉPEK SZAKÉRTŐ

okl.gépészmérnök, ipari szakértő, közl. bizt. szakmérnök

MOBIL:+36-70-323-5480

Email:denesjanos@emelogepszakerto.hu

 

Munkavédelem, munkabiztonság szakterületén az alábbi szolgáltatások elvégzését vállaljuk

- munkavédelem által előírt kockázatelemzés, kockázatértékelés elvgzése,

- egyéni védőeszköz juttatás rendjének meghatározása,

- komlett munkavédelmi szolgáltatások elvégzése,

- munkavédelmi üzembehelyezés (veszélyes és nem veszélyes gépek esetén is),

- munkavédelmi oktatás elvégzése.

-munkavédelmi oktatási tematika elkészítése,

- munkabaleset kivizsgálása,

- folyamatos munkavédelmi szaktevékenység ellátása,

- gépkönyvek, munkavédelmi minősítő bizonyítványok beszerzésében közreműködök szükség esetén,

- üzemeltetéssel kapcsolatos nyilvántartás vezetése, dokumentálása,

- szerkezeti- és fővizsgálatok elvégzése, szükséges munkavédelem által előírt jelölések, szükséges piktogrammok pótlásával együtt,

- időszakos biztonságtechnikai (biztonsági) vizsgálat elvégzése: általában 5 éves periódusban, vagy a gyártó előírásainak megfelelően, eredményéről hiteles jegyzőkönyv készül, melyet az adott gép kísérődokumentációjához csatolunk,

Munkavédelem, munkabiztonság Budapest és országosan!

Célunk, hogy a munkavédelem és munkabiztonság területén, oly módon segítsük klienseink törekvéseit, amely az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit, a hatóságorientált szemléletet, a munkavédelmi felügyelőségnek való megfelelést megvalósítsuk. A munkavédelemmel és munkabiztonsággal kapcsolatos szaktevékenységeinket Budapesten és az egész ország területén végezzük. Külön kiszállási díjat nem számítunk fel, hanem beépítjük a vállalási összegbe, amely rendkívül kedvező. Munkavédelmi, munkabiztonsági szaktevékenység ellátásra jogosultak vagyunk, rendelkezünk minden fontos képesítéssel, és szakértelemmel, hogy elősegítsük klienseink munkavédelmi problémáinak megoldását.

 

 JOGSZABÁLYOK

1993. évi XCIII. törvény

a munkavédelemről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM

rendelettel

 Munkavédelmi törvény

[Vastag betűvel az 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.), vékony betűvel az 5/1993. (XII.

26.) MüM rendelet (a továbbiakban Vhr.) szövege]

E törvény célja, hogy az Alkotmányban foglalt elvek alapján szabályozza az egészséget nem

veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a szervezetten

munkát végzők egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények

humanizálása érdekében, megelőzve ezzel a munkabaleseteket és a foglalkozással összefüggő

megbetegedéseket. Ennek érdekében az Országgyűlés - az állam, a munkáltatók és a munkavállalók

feladatait, jogait és kötelességeit meghatározva - a következő törvényt alkotja:

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényben (a továbbiakban: Mvt.) kapott

felhatalmazás alapján - az érintett munkáltatói és munkavállalói érdekképviseleti

szervezetekkel, illetőleg a 13. § (1) bekezdésének tekintetében a pénzügyminiszterrel

egyetértésben - a következőket rendelem el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Mvt. 1. § (1) E törvény alkalmazásában munkavédelem: a szervezett munkavégzésre vonatkozó

munkabiztonsági és munka-egészségügyi követelmények, továbbá e törvény céljának megvalósítására

szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszere, valamint mindezek végrehajtása. A

munkaegészségügy a munkahigiéne és a foglalkozás-egészségügy szakterületeit foglalja magában.

(2) A Magyar Köztársaság területén munkát végzőknek joguk van a biztonságos és egészséges

munkafeltételekhez.

Alapelvek

Mvt. 2. § (1) Az állam - a munkavállalók és a munkáltatók érdekképviseleti szerveivel egyeztetve -

meghatározza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés alapvető követelményeit,

irányítási és ellenőrzési intézményeit, valamint kialakítja az egészség, a munkavégző képesség

megóvására, a munkabiztonságra és a munkakörnyezetre vonatkozó országos programját, amelynek

megvalósulását időszakonként felülvizsgálja.

(2) A munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés

követelményeinek megvalósításáért. A munkavállalók munkavédelmi kötelezettségei nem érintik a

munkáltató felelősségét. A munkáltatói feladatok teljesítésével összefüggésben keletkező költségeket és

egyéb terheket nem szabad a munkavállalóra hárítani.

(3) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának

módját - a jogszabályok és a szabványok keretein belül - a munkáltató határozza meg.

(4) A munkáltató felelős azért, hogy minden munkavállaló az általa értett nyelven ismerhesse meg az

egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés reá vonatkozó szabályait.

Mvt. 3. § Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályok

megtartását az állam az erre a célra létrehozott felügyeleti szerveivel segíti és ellenőrzi.

Mvt. 4. § Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályokat

úgy kell meghatározni, hogy végrehajtásuk megfelelő védelmet nyújtson a munkavállalókon túlmenően

a munkavégzés hatókörében tartózkodónak és a szolgáltatást igénybe vevőnek is. A munkaeszközöket

úgy kell kialakítani, hogy lehetőleg zárják ki a nem szervezett munkavégzés keretében történő

rendeltetésszerű használat esetén is a balesetet, az egészségkárosodást.

Mvt. 5. § E törvény biztosítja a munkavédelemmel kapcsolatos érdekegyeztetést, valamint a

munkavállalók munkavédelmi érdekvédelmét, meghatározva a munkavédelmi képviselők jogait és

kötelezettségeit, nem érintve a munkavállalói érdekképviseleteknek más jogszabályban - így különösen

a Munka Törvénykönyvében, a köztisztviselők jogállásáról, illetve a közalkalmazottak jogállásáról szóló

törvényekben - szabályozott, munkavédelemmel kapcsolatos jogait.

Mvt. 6. § A munkáltatóknak és a munkavállalóknak, valamint az állami szerveknek e törvényben és a

munkavédelemre vonatkozó más szabályokban meghatározott jogok gyakorlása és kötelezettségek

teljesítése során együtt kell működniük.

Mvt. 7. § A munkavédelemmel kapcsolatos minden eljárás során az adatok (személyes, különleges és

közérdekű adatok, állami, szolgálati, üzemi és üzleti titkok) védelmét a vonatkozó jogszabályok szerint

kell biztosítani. Az adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai felhasználás céljára

személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók.

Mvt. 8. § Jogszabály egyes feladatokat munkabiztonsági szaktevékenységnek, illetve munkaegészségügyi

szaktevékenységnek minősíthet. A munkáltató a munkabiztonsági szaktevékenységnek

minősített feladatokat csak külön jogszabályban meghatározott munkavédelmi - a bányászat területén

bányászati -, a munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősített feladatokat pedig munkaegészségügyi

[foglalkozás-orvostan (üzemorvostan), közegészségtan-járványtan, megelőző orvostan és

népegészségtan] szakképesítéssel rendelkező személlyel végeztetheti.

BH2001. 7. Megvalósítja a maradandó fogyatékosságot okozó, foglalkozás körében elkövetett

gondatlan veszélyeztetés vétségét, aki mint az építkezés tényleges irányítója, tudatában van

annak, hogy a munkálatot a biztonsági előírásokban levő rendelkezések alkalmazása nélkül végzik

és ennek során a munkát végző személy az építményből lezuhanva egész életére kiható testi

sérülést szenved [Btk. 171. § (2) bek. a) pont, 1993. évi XCIII. tv. 2. § (2) bek., 28. § (1) bek.,

42. § a) és b) pont, 54. §, 60. § a), b) és c) pont, 32/1994. (XI. 10.) IKM r. 2.7 pont, 5.8 pont,

7.5 pont, 31.1 és 9 pont, Be. 61. § (2) bek.].

A törvény hatálya

Mvt. 9. § (1) A törvény hatálya - a (2)-(3) bekezdésekben megállapított kivételekkel - kiterjed

minden szervezett munkavégzésre, függetlenül attól, hogy az milyen szervezeti vagy tulajdoni

formában történik.

(2) A törvény meghatározott rendelkezéseit (26/A., 28., 32., 40., 44. és 45. §-ok) alkalmazni kell a

munkavégzés hatókörében tartózkodóra is (járókelő, látogató, szolgáltatást igénybe vevő stb.).

(3) Rendkívüli munkavégzési körülmények esetére (pl. mentési, katasztrófaelhárítási tevékenységek),

illetve a fegyveres erőknél (a honvédelmi miniszter vezetése és irányítása, illetőleg felügyelete alá

tartozó szervezetek, valamint a határőrség) és rendvédelmi szerveknél munkavégzésre irányuló

jogviszonyban, büntetés-végrehajtási jogviszonyban kifejtett munkatevékenységre az illetékes

miniszter által kiadott külön jogszabály e törvény figyelembevételével kivételesen indokolt esetben

eltérő követelményeket, eljárási szabályokat állapíthat meg az egészséget nem veszélyeztető és

biztonságos munkavégzésre vonatkozóan.

Mvt. 10. § A 9. §-ban foglaltak a magyarországi - ideértve a vámszabadterületen történő -

munkavégzésre vonatkoznak, kivéve, ha törvény, nemzetközi szerződés, ez utóbbi hiányában a

nemzetközi magánjog szabálya másként rendeli.

A munkavédelemre vonatkozó szabályok

Mvt. 11. § A munkavédelem alapvető szabályait e törvény, a részletes szabályait e törvény

felhatalmazása alapján a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi, az egészségügyi, szociális és családügyi

miniszter által kiadott és más külön jogszabályok, az egyes veszélyes tevékenységekre vonatkozóan az

illetékes miniszter rendeletével hatályba léptetett szabályzatok (a továbbiakban: Szabályzat)

tartalmazzák. Munkavédelemre vonatkozó szabálynak minősül a nemzeti szabványosításról szóló

jogszabály figyelembevételével a munkavédelmi tartalmú nemzeti szabvány annyiban, hogy a magyar

nyelvű nemzeti szabványtól különböző megoldás alkalmazása esetén a munkáltató köteles - vitás

esetben - annak bizonyítására, hogy az általa alkalmazott megoldás munkavédelmi szempontból

legalább egyenértékű a vonatkozó szabványban foglalt követelménnyel, megoldással.

A törvény törli a törvényből a technológiákra vonatkozó zárójeles utalást figyelemmel

arra, hogy a „tevékenység” fogalmi körébe lényegében a technológia is beletartozik, így

önálló nevesítése szükségtelen jogalkotási feladatot jelentene.

A nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény 2002. évben hatályba

lépő módosítása értelmében a nemzeti szabványok alkalmazása önkéntes [6. § (1)

bekezdés]. A törvény 6. § (2) bekezdése alapján műszaki tartalmú jogszabály

hivatkozhat olyan nemzeti szabványra, amelynek alkalmazását úgy kell tekinteni, hogy

az adott jogszabály vonatkozó követelményei is teljesülnek. Azonban teljesíti előírt

munkavédelmi kötelezettségét a munkáltató akkor is, ha a szabvánnyal legalább

egyenértékű más műszaki megoldást alkalmaz. Ezt az elvet az utóbbi években

kibocsátott munkavédelmi végrehajtási jogszabályok következetesen tükrözik

előírásaikban. A hatályos szabályozás ezen új joggyakorlattal ellentétbe került, mivel a

„munkavédelemre vonatkozó szabályok” jogi természetüket illetően a kötelező és

államilag ellenőrizhető, kikényszeríthető előírások gyűjtőfogalmát jelentik. A

szabványosítás új jogi helyzetével összhangban szükséges volt a törvény szerinti

szabályozás, ideértve a munkavédelmi tartalmú szabványtól különböző megoldás

alkalmazása esetén az alkalmazott műszaki megoldás megfelelősége tekintetében

fennálló - a munkáltatót terhelő - bizonyítási kötelezettség megfogalmazása is. Ez

lényegében a nem kötelező alkalmazás más oldalról történő biztosítását jelenti.

Mvt. 12. § Munkavédelemre vonatkozó szabálynak minősül a munkáltatónak a 2. § (3) bekezdése

szerinti rendelkezése is.

II. Fejezet

AZ ÁLLAM MUNKAVÉDELMI FELADATAI

ÉS A VÉGREHAJTÁSÉRT FELELŐS SZERVEK

Az állam feladatai

Mvt. 13. § Az állam feladata a munkavédelem irányításával, az ágazati és hatósági tevékenység

ellátásával - szervei útján - a munkavédelem megszervezése.

Mvt. 14. § (1) A munkavédelem irányításának keretében állami feladat

a) a munkavédelem országos programjának kialakítása;

b) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés alapvető követelményeinek,

továbbá az ehhez kapcsolódó jogoknak és kötelezettségeknek a meghatározása;

c) a munkavédelmi előírások végrehajtásának elősegítése, különösen az e törvény céljait is szolgáló

gazdasági szabályozással, az érdekeltség megteremtésével, a nemzetgazdasági jelentőségű

munkavédelmi kutatások anyagi feltételeinek megteremtésével, tájékoztatással és felvilágosítással;

d) a nevelés és az oktatás területén a biztonságos életvitelre, a szakmai oktatás területén az

egészséget nem veszélyeztető és a biztonságos munkavégzés szabályaira vonatkozó ismeretanyag

meghatározása;

e) a nemzetgazdaság munkavédelmi helyzetének évenkénti áttekintése, a megállapítások

nyilvánosságra hozatala, a munkavédelmi információs rendszer kialakítása és működtetése.

(2) Az állam részt vesz a munkavédelemben érintett nemzetközi szervezetek munkájában,

együttműködik más államokkal a munkavédelmi feladatok összehangolása végett.

(3) Az állam az (1) és (2) bekezdésben foglalt feladatait a munkavállalók és munkáltatók

érdekképviseleti szerveivel együttműködve valósítja meg.

Mvt. 15. § A munkavédelem ágazati tevékenységének keretében állami feladat

a) Szabályzat kiadása;

b) a munkavédelem országos programjával összhangban az ágazati jellegű munkavédelmi kutatás,

fejlesztés, továbbá a tájékoztatás, közreműködés a továbbképzés szervezésében.

Mvt. 16. § Az állam hatósági tevékenység keretében, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás

általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) szerinti eljárási rendben - a

VII. Fejezetben meghatározottak szerint -

a) elősegíti és ellenőrzi a munkavédelemre vonatkozó szabályok végrehajtását;

b) ellátja az e törvény, a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi, az egészségügyi miniszter rendelete és

külön jogszabály szerinti engedélyezést és nyilvántartást.

Az állami feladatok végrehajtásáért felelős szervek

Mvt. 17. § (1) Az Országgyűlés, a Kormány, illetve a munkaügyi, a népjóléti, az ipari és kereskedelmi

miniszter és az irányításuk, felügyeletük alatt működő központi államigazgatási szervek (Országos

Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség, Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat,

Magyar Bányászati Hivatal) saját jogkörükben látják el a munkavédelem nemzetgazdasági szintű

irányításával kapcsolatos feladatokat.

(2) Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: OMMF) a 14. §-ban

meghatározott állami irányítási feladatok végrehajtásának - a munkabiztonság területén történő -

kezdeményezésére, előkészítésére és elősegítésére, valamint az általános munkabiztonsági hatóságok

ellátására létrehozott önálló központi hivatal, amelynek élén elnök áll.

(3) A területi felügyelőségek székhelyét és illetékességi területét az OMMF elnöke javaslatára a

foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter állapítja meg.

(4) A munkabaleseti információs rendszer működtetése az OMMF, valamint a külön jogszabályokban

meghatározottak alapján más szervek feladata.

(5) A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter nevezi ki és menti fel az OMMF elnökét,

elnökhelyettesét, és - az OMMF elnöke véleményének kikérésével - az OMMF területi szerveinek

igazgatóit, valamint jóváhagyja az OMMF szervezeti és működési szabályzatát. Az OMMF területi szervei

az igazgató által irányított munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőségek, amelyek keretében

munkabiztonsági és munkaügyi felügyelők működnek.

(6) Külön jogszabály szerint más felügyeletek [Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a

továbbiakban: ÁNTSZ), illetve a bányafelügyelet] is ellátnak munkavédelmi hatósági feladatokat.

(7) A munkavédelem irányításában, hatósági tevékenységében jogkörrel rendelkező állami szervek és

felügyeletek feladataik ellátása során együttműködnek egymással, valamint a közigazgatási szervekkel,

a munkáltatók és munkavállalók érdekképviseleti szerveivel.

(8) A munkavédelem ágazati feladatait a tevékenység szerint illetékes miniszter látja el.

Az Európai Unió tagállamaiban elfogadott regionális szabályozás jövőbeni

magyarországi bevezetése igényének megfelelően a hatályos törvényben

meghatározott megyei (fővárosi) illetékességgel rendelkező munkabiztonsági és

munkaügyi felügyelőségek helyébe a törvény - azonos hatáskörrel és feladattal - a

területi felügyelőségeket emeli be az Mvt. szabályozásába. Ez az általános kategória

magában foglalja a jelenlegi megyei, illetve lehetőségében a később bevezetendő

regionális rendszert is. A regionális elv alapján működő felügyelőségek székhelyét és

illetékességi területét szükség szerint FMM rendeletben kell meghatározni abban az

esetben, amennyiben a területi közigazgatás ezen módosításáról döntés születik.

A törvény a hatályos szervezeti helyzetnek és szabályozásnak megfelelően pontosítja

e § utolsó bekezdésében az OMMF vezetőinek kinevezésével, továbbá annak

működésére vonatkozó szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatos miniszteri

jogosultságot. Az Mvt. jelenlegi megfogalmazásának egy része („az OMMF központi

szakmai irányítási feladatai”) elavulttá vált arra tekintettel, hogy az 1997-1999. között

fennállt szervezeti széttagoltság megszűnt, az OMMF újra egységes, központi és területi

szerveket magában foglaló központi hivatal, ezért a szakmai irányítás helyett felettes

szervi jogokat gyakorol.

III. Fejezet

AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ

ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS

KÖVETELMÉNYEI

Általános követelmények

Mvt. 18. § (1) Munkahely, létesítmény, technológia tervezése, kivitelezése, használatba vétele és

üzemeltetése, továbbá munkaeszköz, anyag, energia, egyéni védőeszköz előállítása, gyártása, tárolása,

mozgatása, szállítása, felhasználása, forgalmazása, importálása, üzemeltetése a munkavédelemre

vonatkozó szabályokban meghatározott, ezek hiányában a tudományos, technikai színvonal mellett

elvárható követelmények megtartásával történhet.

(2) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek teljesítése

helyett a munkáltató pénzbeli vagy egyéb megváltást a munkavállalónak nem adhat.

(3) Munkaeszközt üzembe helyezni, valamint használatba venni csak abban az esetben szabad, ha az

egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit kielégíti, és rendelkezik az

adott munkaeszközre mint termékre, külön jogszabályban meghatározott megfelelőségi nyilatkozattal,

illetve megfelelőségi tanúsítvánnyal.

(4) Egyéni védőeszközt forgalomba hozni, használatba venni akkor szabad, ha az rendelkezik

megfelelőségi nyilatkozattal, illetve típusbizonyítvánnyal. Az egyéni védőeszközök megfelelőségének

tanúsítását a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter rendeletében foglaltak szerint kell

elvégezni.

(5) A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter az egészségügyi, szociális és családügyi

miniszterrel egyetértésben meghatározza az egyéni védőeszköz megfelelőségi nyilatkozata,

típusbizonyítványa kiadásának, valamint az egyéni védőeszközök minőségét biztosító rendszer, továbbá

a gyártás minőségbiztosítási rendszere ellenőrzésének részletes szabályait.

(6) Amennyiben külön jogszabály egyes munkaeszközök üzembe helyezését hatósági engedélyhez

köti, ez a hatósági engedély egyenértékű a (3) bekezdés szerinti megfelelőségi tanúsítvánnyal.

A létesítés követelményei

Mvt. 19. § (1) A létesítés során a munkavédelmi követelmények érvényre juttatása a létesítésben

közreműködők feladata, amelynek teljesítésében együtt kell működniük.

(2) A létesítésben közreműködő (tervező, kivitelező) köteles írásban nyilatkozni, hogy a 18. § (1)

bekezdésében foglaltakat megtartotta.

(3) A munkahelyek, munkaeszközök kialakítása, telepítése, továbbá a munka megszervezése során

az ergonómiai szempontokat is figyelembe kell venni.

(4) Olyan munkahelyek létesítésénél, ahol mozgáskorlátozott vagy egyéb testi fogyatékos

munkavállalókat foglalkoztatnak, a fizikai környezetnek illeszkednie kell az emberi test megváltozott

tulajdonságaihoz.

Mvt. 20. §

Munkavédelmi üzembe helyezés

Mvt. 21. § (1) Az üzemeltető munkáltató a veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz,

technológia üzemeltetését írásban elrendeli (a továbbiakban: munkavédelmi üzembe helyezés).

(2) A 21. § alkalmazásában veszélyes munkaeszköznek minősül a 87. § 11. pontja alapján, illetve a

foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter rendeletében meghatározott, valamint a hatósági

felügyelet alá tartozó munkaeszköz.

Vhr. 1. § Az Mvt. 21. §-ának (2) bekezdése alá tartozó veszélyes munkaeszközök jegyzékét

az 1/a. számú melléklet tartalmazza.

(3) A munkavédelmi üzembe helyezés feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat. E

vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a létesítmény, a munkahely, a munkaeszköz, a technológia

megfelel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges tárgyi, személyi,

szervezési, munkakörnyezeti feltételeknek, illetőleg teljesíti a 18. § (1) bekezdése szerinti

követelményeket. A vizsgálat elvégzése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek

minősül.

Az Mvt. 1. §-ának és 8. §-ának törvény szerinti módosításával összhangban a

munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat nemcsak munkabiztonsági, hanem

munkaegészségügyi szaktevékenységnek is minősül. Az Mvt. 21. §-a (3) bekezdésének

ilyen tartalmú módosításával a törvény a munkáltató egyébként is fennálló - a vizsgálat

tényleges tartalmát kifejező, e két, egymást kiegészítő szaktevékenység együttes

végzésére irányuló - kötelezettségét deklarálja, törvényi szinten hangsúlyozza ki. Az

előzetes vizsgálatnak - a munkavállalók munkahelyi biztonsága hatékony megóvásának

érdekében - szükségszerűen ki kell terjednie a létesítmény, munkaeszköz, technológia,

stb. munkabiztonsági (műszaki), illetve - egészségük védelme okán - a lehetséges

munkahelyi ártalmak munkaegészségügyi (foglalkozás-egészségügyi) vizsgálatára.

Ezen vizsgálatról nevezetesen a hatályos jogban a foglalkozás-egészségügyi

szolgáltatásról szóló 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet szabályai [4. § (2) bekezdés] is

rendelkeznek. A vizsgálat elvégzése keretében - a vizsgált munkahelytől,

munkaeszköztől stb. függően - e két szaktevékenység egymástól eltérő mértékű, a

vizsgálat tárgya (és a szakszerű, körültekintő munkáltatói döntés) által meghatározott

dominanciájú lehet.

(4) Az előzetes vizsgálat során különösen vizsgálni kell, hogy rendelkezésre állnak-e a létesítést

végzők (tervező, kivitelező) nyilatkozatai, a munkavédelmi követelmények kielégítését bizonyító mérési

eredmények, a munkaeszközre vonatkozó megfelelőségi nyilatkozatok, tanúsítványok, a szükséges

hatósági engedélyek, az üzemeltetéshez szükséges utasítások.

(5) A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter rendeletében meghatározott egyes veszélyes

munkaeszközök üzembe helyezésének feltétele, továbbá az adott munkaeszköz vizsgálatán alapuló

megfelelőségi tanúsítvány.

Vhr. 2. § Az Mvt. 21. §-ának (5) bekezdése alá tartozó egyes veszélyes munkaeszközök

jegyzékét az 1/b. számú melléklet tartalmazza.

(6) A megfelelőségi nyilatkozatra vonatkozó feltételt kivéve a (3)-(4) bekezdésekben előírt

rendelkezéseket kell alkalmazni a veszélyes munkaeszköz és technológia újraindítása, áttelepítése

esetén is.

(7) Veszélyes munkaeszközt, technológiát, annak munkavédelmi üzembe helyezéséig az üzemeltető

munkáltató próba- vagy kísérleti jelleggel - kizáró jogszabályi rendelkezés hiányában - legfeljebb 180

nap időtartamra üzemeltetheti.

Mvt. 22. §

A munkavégzés tárgyi feltételei

Mvt. 23. § (1) A biztonságos műszaki állapot megőrzése érdekében időszakos biztonsági felülvizsgálat

alá kell vonni a veszélyes technológiát és a 21. § (2) bekezdésében meghatározott veszélyes

munkaeszközt, továbbá azt a munkaeszközt, amelynek felülvizsgálatát jogszabály, szabvány, vagy a

rendeltetésszerű és biztonságos üzemeltetésre, használatra vonatkozó dokumentáció előírja. Az

időszakos biztonsági felülvizsgálatot - kivéve a veszélyes technológia esetét - szakirányú képzettséggel

és munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező személy (munkabiztonsági szaktevékenység) vagy

külön jogszabályban erre feljogosított személy, illetve erre akkreditált intézmény végezheti. A veszélyes

technológia vizsgálatát szakirányú munkabiztonsági szakértői engedéllyel rendelkező személy

végezheti.

Szükséges biztosítani, hogy az alapvető jelentőségű munkáltatói feladatként

jelentkező időszakos biztonsági felülvizsgálatot csak munkavédelmi szakképzettségű

személy végezhesse el, figyelemmel arra, hogy ez a munkáltató egyik legfontosabb, a

munkavállalók egészségét és biztonságát óvó kötelezettsége. Ugyanakkor szakirányú

munkabiztonsági szakértői engedélyhez kötni - amelyet a hatályos jog ír elő - a

gyakorlati tapasztalatok alapján túlzott követelménynek bizonyult, hiszen egyrészt a

feladat szakirányú alapképzettséggel, megfelelő gyakorlattal, munkavédelmi

szakképzettséggel ellátható nem engedélyesek, azaz esetenként középfokú

szakemberek révén is, másrészt nem áll rendelkezésre a nemzetgazdaságban elegendő

szakértő e nagyszabású feladat elvégzésére. A törvény ezért e feladatot

munkabiztonsági szaktevékenységgé minősíti, meghatározva egyúttal az ennek

ellátásához szükséges képzettségi és szakképzettségi feltételeket.

Vhr. 3. § (1) Az időszakos biztonsági felülvizsgálatot az üzemeltetőnek ötévenként kell

elvégeznie, ha jogszabály, szabvány vagy az üzemeltetési dokumentáció ennél gyakoribb

felülvizsgálati időszakot nem ír elő.

(2) A felülvizsgálat eredményét a felülvizsgálatot végző személynek vagy szervezetnek

vizsgálati jegyzőkönyvbe kell foglalnia és - ha a felülvizsgálatot nem az üzemeltető

munkáltató végezte - annak egy példányát az üzemeltető munkáltató rendelkezésére kell

bocsátania. Az üzemeltető munkáltató a felülvizsgálatot követő vizsgálatig köteles a

vizsgálati jegyzőkönyvet megőrizni.

(3) Az Mvt. 23. §-ának (1) bekezdése szerinti munkaeszközt (gépet) a telephelyen kívül

csak akkor szabad üzemeltetni, ha az azon elhelyezett jelzésről nyilvánvalóan

megállapítható, hogy a felülvizsgálatot az (1) bekezdésben meghatározott időszaknak

megfelelően elvégezték.

(2) A munkahelyet, az egyéni védőeszközt, a munkaeszközt, a technológiát az üzemeltető

munkáltatónak soron kívül ellenőriznie kell, ha az a rendeltetésszerű alkalmazás során közvetlenül

veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy ezzel összefüggésben munkabaleset

következett be. Az ellenőrzés elvégzéséig annak üzemeltetését, illetve használatát meg kell tiltani. Az

ellenőrzés elvégzése - a veszélyeztetés jellegétől függően - munkabiztonsági, illetve munkaegészségügyi

szaktevékenységnek minősül.

(3) A szociális és családügyi miniszter az egészségügyi miniszterrel egyetértésben meghatározza a

munkaeszközökre, továbbá az egészségügyi miniszterrel együttesen a munkahelyekre vonatkozó

munkavédelmi követelmények minimális szintjét, ideértve az ideiglenes vagy változó helyszínű

építkezésekre vonatkozó munkavédelmi szabályokat is.

Mvt. 24. § Minden munkavállaló részére biztosítani kell

a) megfelelő mennyiségű, az egészségügyi előírásoknak megfelelő minőségű ivóvizet;

b) a munkahely és a munka jellegének megfelelően az öltözködési, tisztálkodási, egészségügyi,

étkezési, pihenési és melegedési lehetőséget.

Mvt. 25. § A munkahely és a munka jellegének megfelelően gondoskodni kell a rendről, tisztaságról,

a keletkező szennyező anyagok, szennyvíz, hulladék kezeléséről oly módon, hogy veszélyt vagy

egészségi ártalmat ne okozzanak és a környezetet ne károsítsák.

Mvt. 26. § A munkahelyen a dolgozók létszámának és a veszély jellegének megfelelő jelző- és

riasztóberendezést kell biztosítani.

Mvt. 26/A. § Az olyan munkahelyen, ahol a veszély jellege indokolja, a munkavállalók és a

munkavégzés hatókörében tartózkodók védelme érdekében biztonsági és egészségvédelmi jelzéseket

kell alkalmazni. Ennek részletes szabályait a munkaügyi miniszter állapítja meg.

Mvt. 27. § A munkahelyen gondoskodni kell az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos

munkavégzéshez szükséges mozgástérről.

Mvt. 28. § (1) Az olyan munkahelyen, ahol be- vagy leesési veszély van, vagy a munkavállalót és a

munkavégzés hatókörében tartózkodókat leeső tárgyak veszélyeztetik, elkerítéssel, lefedéssel, vagy

más alkalmas módon kell a védelemről gondoskodni.

(2) A munkahelyen alkalmazott munkaállás (állvány, pódium, kezelőjárda) kialakítása, elhelyezése,

rögzítése feleljen meg a munkavégzés jellegének, a várható igénybevételnek, tegye lehetővé a

biztonságos munkavégzést, a szükséges anyagok és eszközök tárolását, a biztonságos közlekedést, felés

lejutást.

Mvt. 29. § A tárolóhelyeket a tárolt anyagok fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak, egymásra

hatásának, továbbá a környezetből eredő hatásoknak, illetőleg az anyag emberi egészségre,

környezetre gyakorolt hatásának, a rakodás, szállítás és tárolás módjának figyelembevételével kell

kialakítani.

Mvt. 30. § Az energia-, cső- és közműhálózatnak biztonságosan üzemeltethetőnek, kezelhetőnek,

karbantarthatónak és azonosíthatónak kell lennie, a villamos szerelvényeknek meg kell felelniük a

biztonsági (érintésvédelmi, robbanásbiztonsági stb.) követelményeknek.

Mvt. 31. § A munkahely természetes és mesterséges megvilágítása elégítse ki a munkavégzés

jellegének megfelelő világításra vonatkozó követelményeket.

Mvt. 32. § A munkahelyen a zajhatások és a rezgések, a por és vegyi anyagok, valamint a

sugárzások, az alacsonyabb vagy magasabb légköri nyomás nem károsíthatják a munkavállalókat és a

munkavégzés hatókörében tartózkodókat, és nem veszélyeztethetik a munkavégzés biztonságát.

Mvt. 33. § (1) A munkahelyiségben a munkavállalók létszámát, a tevékenység jellegét és a

veszélyforrásokat figyelembe véve elegendő mennyiségű és minőségű, egészséget nem károsító levegőt

és klímát kell biztosítani.

(2) Ha az (1) bekezdésben előírt levegő vagy klíma biztosítása műszakilag megoldhatatlan, a

munkavállalók egészségének megóvása érdekében szervezési intézkedéseket kell tenni, egyéni

védőeszközt alkalmazni, illetőleg védőitalt juttatni.

Mvt. 34. § A szabadtéri munkahelyen - a munkavégzés jellegének és a munkakörülményeknek

megfelelő műszaki megoldásokkal, munkaszervezéssel, egyéni védelemmel, melegedési lehetőséggel,

védőitallal - gondoskodni kell a munkavállalók időjárás elleni védelméről.

Mvt. 35. § (1) Munkahely céljára csak olyan építmény alkalmazható, amely megfelelő szerkezetű és

szilárdságú. Ilyen építményben az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés

követelményeinek és jellegének, az abból fakadó tisztítási feltételeknek megfelelő határoló felületeket,

belmagasságot, légtérfogatot, mozgásteret, közlekedési útvonalakat kell kialakítani.

(2) Az ablakoknak, tetővilágításoknak és szellőző berendezéseknek biztonságos módon nyithatónak,

zárhatónak, beállíthatónak és rögzíthetőnek kell lenniük, nyitott állapotban nem lehetnek olyan

helyzetben, ami veszélyt jelent a munkavállalókra nézve.

(3) Az átlátszó felületű ajtók, kapuk, falak kitörés elleni védelméről, a veszély felismerésére alkalmas

megkülönböztető jelzéséről gondoskodni kell.

(4) A lengőajtókat és lengőkapukat átlátszó anyagból kell készíteni, vagy szemmagasságban átlátszó

betéttel ellátni.

Mvt. 36. § (1) A munkahely padlózata és közlekedési útjai feleljenek meg a munkavégzés jellegének

és az ebből fakadó tisztítási követelményeknek, a várható legnagyobb igénybevételnek, felületük

csúszásmentes, egyenletes, botlás- és billenésmentes legyen. A közlekedési utak szélessége és a

szabad magasság tegye lehetővé a gyalogosok és járművek biztonságos közlekedését, a közlekedési

utak és pályák melletti biztonságos munkavégzést.

(2) Az olyan munka- és tárolóhelyiségekben, ahol gyalogos- és járműforgalom van, illetőleg

rendszeresen anyagot szállítanak, a közlekedési, illetőleg az anyagmozgatási útvonalakat meg kell

jelölni, vagy el kell választani egymástól.

(3) Az elsődlegesen gépjárműforgalom számára szolgáló kapu közvetlen közelében a gyalogosok

számára külön ajtót kell biztosítani, ha a gyalogosok számára nem biztonságos az áthaladás.

Mvt. 37. § A kijáratokat és vészkijáratokat, a kijelölt menekülési utakat szabadon kell tartani.

Számuk, méretük, elhelyezésük és megvilágításuk tegye lehetővé a munkahely, a veszélyes terület

gyors és biztonságos elhagyását. Vészkijárathoz toló- vagy forgóajtók használata tilos. Vészkijáratot

lezárni csak úgy szabad, hogy vészhelyzetben bárki által nyitható legyen.

Mvt. 38. § (1) Azokon a munkahelyeken, ahol az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos

munkavégzés dohányzási tilalom elrendelését teszi szükségessé, külön dohányzóhelyet kell kijelölni.

(2) A nemdohányzók védelme érdekében - az (1) bekezdésben foglaltakat nem érintve - gondoskodni

kell dohányzóhelyek, dohányzóhelyiségek kijelöléséről, illetőleg a zárt légterű dohányzóhelyeken a

folyamatos légcserét biztosító megfelelő műszaki megoldásról. Zárt légterű, több munkavállaló egyidejű

tartózkodására szolgáló munkahelyeken - a dohányzás számára kijelölt hely kivételével - nem szabad

dohányozni.

(3) A 16. életévét be nem töltött munkavállaló a munkavégzésre irányuló jogviszonyából származó

kötelezettség teljesítése, illetve a munkavégzéssel összefüggő bármely tevékenység során a

munkahelyén még a dohányzásra kijelölt helyen sem dohányozhat. Ez a rendelkezés nem érinti a

közoktatási intézmény tanulója esetében külön törvény szerint előírt dohányzási korlátozást.

Mvt. 39. § (1) A gép állandó tartozéka a biztonságos használatához szükséges magyar nyelvű

üzemeltetési dokumentáció, amelyet a gyártó, import esetén az importáló, annak hiányában az

üzemeltető köteles biztosítani.

(2) Amennyiben az adott munkahelyen magyarul nem tudó munkavállaló dolgozik, a munkáltató a

munkavállaló által értett nyelven is köteles biztosítani az üzemeltetési dokumentációt, a veszélyt jelző,

tiltó és tájékoztató feliratokat.

EBH2002. 696. Ha a munkavállaló a balesetet a bérbeadó által üzemeltetett portán belépve, a

közös használatú ingatlanrész területén a bérlő munkáltató által használt üzemcsarnok bejáratától

néhány méterre szenvedte el, a baleset összefügg a munkáltató munkavédelmi szabályszegésével

(1993. évi XCIII. tv. 36. §, 1997. évi LXXXII. tv. 67. §).

A munkafolyamatra, a technológiára,

az anyagra vonatkozó követelmények

Mvt. 40. § (1) A munkafolyamatot, a technológiát, a munkaeszközt, az anyagot úgy kell

megválasztani, hogy az sem a munkavállalók, sem a munkavégzés hatókörében tartózkodók

egészségét és biztonságát ne veszélyeztesse.

(2) Olyan munkahelyen, ahol különböző munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalókat

egyidejűleg foglalkoztatnak, a munkavégzést úgy kell összehangolni, hogy az az ott dolgozókra és a

munkavégzés hatókörében tartózkodókra veszélyt ne jelentsen. Az összehangolás magában foglalja az

érintett munkavállalók és munkavédelmi képviselőik, illetőleg a munkavégzés hatókörében tartózkodók

tájékoztatását az egészséget és biztonságot veszélyeztető kockázatokról és a megelőzési

intézkedésekről. Az összehangolás megvalósításáért a felek által szerződésben megjelölt munkáltató,

ilyen kikötés hiányában a fővállalkozó, vagy ha ilyen nincs, akkor az a felelős, akinek a területén a

munkavégzés folyik.

Mvt. 41. § (1) Anyagot, terméket mozgatni csak az anyag, termék tulajdonságainak megfelelő, arra

alkalmas eszközzel, a kijelölt helyen és módon, a súly- és mérethatárok megtartásával szabad.

(2) Szabályzat (11. §) eltérő rendelkezése hiányában

- a munkahelyen belüli közlekedés rendjét a közúti közlekedés szabályainak megfelelő alkalmazásával

kell kialakítani, továbbá

- a munkahelyen belüli vasút üzemeltetésére a vasúti közlekedésre vonatkozó előírások az irányadók.

Az olyan járművekre, amelyek a közforgalomban nem vesznek részt, a járművek üzemben tartásának

műszaki feltételeiről rendelkező előírásokat megfelelően kell alkalmazni.

Mvt. 42. § A veszélyes munkafolyamatoknál, technológiáknál a veszélyek megelőzése, illetve károsító

hatásuk csökkentése érdekében

a) a veszélyforrásokat és az ellenük való védekezés módját, az egészséget nem veszélyeztető és

biztonságos munkavégzés feltételeit az érintett munkavállalókkal - mind a munkahely egésze, mind az

egyes munkafolyamatok tekintetében - meg kell ismertetni, ideértve a 40. § (2) bekezdésében

foglaltakat is;

b) a veszélyforrások ellen védelmet nyújtó egyéni védőeszközöket meg kell határozni, azokkal a

munkavállalókat el kell látni, és használatukat meg kell követelni;

c) a munkahely jellemzőitől, a munkaeszközöktől, az anyagok fizikai és kémiai tulajdonságaitól, a

munkavállalók számától függően a munkahelyeket megfelelő eszközökkel kell felszerelni a tüzek

leküzdésére, és szükség esetén tűzjelzőkkel és riasztó rendszerekkel is el kell látni ezeket; a

veszélyforrások ellen védőberendezéseket és eszközöket, jelző-, tűzoltó, mentőkészülékeket,

vészkapcsolókat, biztonsági megvilágítást (a továbbiakban: biztonsági berendezéseket) működőképes,

a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban kell tartani;

d) gondoskodni kell arról, hogy a munkavállalók egészségét vagy biztonságát fenyegető súlyos és

közvetlen veszély esetén az érintett munkavállalók erről azonnal tájékoztatást kapjanak, a munkát

beszüntessék és a munkahelyeket azonnal elhagyják, biztonságos helyre távozzanak;

e) a Szabályzatban (11. §) meghatározott vagy a veszélyeztetés által megkívánt időszakonként a

mentést és a menekülést gyakorolni kell.

Mvt. 43. § Egyes munkafolyamatok végzését jogszabály engedélyhez kötheti.

Mvt. 44. § (1) Azoknál a munkafolyamatoknál, ahol a munkavállaló veszélyforrás hatásának lehet

kitéve, a hatásos védelmet - amennyiben külön jogszabály eltérően nem rendelkezik - zárt technológia

alkalmazásával, ha ez nem oldható meg, akkor biztonsági berendezések, egyéni védőeszközök és

szervezési intézkedések - szükség szerinti együttes - alkalmazásával kell megvalósítani.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a munkavégzés hatókörében

tartózkodókra is.

Mvt. 45. § (1) Rendellenes körülmények kialakulása esetére - amikor a szabályos üzemvitelre

vonatkozó biztonsági előírások nem tarthatók be - a munkahely jellegére, helyzetére, kiterjedésére,

valamint a veszélyforrások hatására, továbbá a munkavégzés hatókörében tartózkodókra is tekintettel

mentési tervet kell készíteni, és a mentéshez szükséges személyeket ki kell jelölni. Jogszabály ezzel

kapcsolatban kötelező előírásokat állapíthat meg.

(2) A mentési terv munkahelyre vonatkozó részét minden érintett munkavállalóval ismertetni kell.

Mvt. 46. § A munkahelyen - jellegének, elhelyezkedésének, a veszélyforrásoknak, a munkavállalók

létszámának, a munka szervezésének megfelelően - biztosítani kell a munkahelyi elsősegélynyújtás

tárgyi, személyi és szervezési feltételeit.

Mvt. 47. § A munkavégzésre, a munkafolyamatokra, a munkahelyre, a technológiára, a

munkaeszközre, az egyéni védőeszközre és a védőitalra vonatkozó részletes előírásokat külön

jogszabály, Szabályzat (11. §) és szabvány tartalmazza.

Mvt. 48. § A veszélyforrások elleni védekezés módját e törvény és a 47. §-ban meghatározott

rendelkezések figyelembevételével a munkáltató köteles megállapítani.

EBH2004. 1151. Több munkáltató által működtetett munkavégzési helyen az összehangolt

munkavégzést előíró szabály nem mentesíti az egyes munkáltatókat az általuk használt

munkaeszközök szabályszerűsége biztosításának kötelezettsége alól [1993. évi XCIII. törvény 40.

§ (1) és (2) bekezdés, 54. § (5) bekezdés b) pont; 1992. évi XXII. törvény 102. § (1) és (2)

bekezdés].

BH2005. 189. A balesetet megelőző intézkedésekre az a munkáltató köteles, akinél a

munkaeszközt használják [1993. évi XCIII. törvénynek az ügyen irányadó 40. §, 54. § (5)

bekezdés b) pont, 84. §; 1992. évi XXII. törvény 102. §].

BH2001. 449. Munkahelyi baleset esetén a társadalombiztosítási szerv által a munkáltatóval

szemben kibocsátott fizetési meghagyás megtámadása folytán indult perben a bíróságnak

egyértelműen, szükség esetén szakértő bevonásával kell a munkáltatónak a baleset

bekövetkezésében fennálló felelősségét megállapítania [1997. évi LXXXIII. tv. 67. §, 1993. évi

XCIII. tv. 40. § (1) bek.].

BH2001. 7. Megvalósítja a maradandó fogyatékosságot okozó, foglalkozás körében elkövetett

gondatlan veszélyeztetés vétségét, aki mint az építkezés tényleges irányítója, tudatában van

annak, hogy a munkálatot a biztonsági előírásokban levő rendelkezések alkalmazása nélkül végzik

és ennek során a munkát végző személy az építményből lezuhanva egész életére kiható testi

sérülést szenved [Btk. 171. § (2) bek. a) pont, 1993. évi XCIII. tv. 2. § (2) bek., 28. § (1) bek.,

42. § a) és b) pont, 54. §, 60. § a), b) és c) pont, 32/1994. (XI. 10.) IKM r. 2.7 pont, 5.8 pont,

7.5 pont, 31.1 és 9 pont, Be. 61. § (2) bek.].

BH2000. 518. A védőeszköz használatát a munkáltató folyamatosan köteles ellenőrizni. Ha a

baleset e kötelezettség elmulasztásának következménye, a baleseti ellátás megtérítésére köteles

[1975. évi II. tv. 108. §, 1993. évi XCIII. tv. 42. § b) pont, 54. § b) pont. 60. §, KK 25. sz.].

Az egészséget nem veszélyeztető

és biztonságos munkavégzés személyi feltételei

Mvt. 49. § (1) A munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha

- annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik,

- foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetőleg a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan

nem befolyásolja,

- foglalkoztatása az utódaira veszélyt nem jelent,

- mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti, és a munkára - külön jogszabályokban

meghatározottak szerint - alkalmasnak bizonyult.

Az egészségügyi megfelelőségről előzetes és - külön jogszabályban meghatározott munkakörökben -

időszakos orvosi vizsgálat alapján kell dönteni.

(2) A tevékenység szerinti miniszter meghatározott munkakörök (foglalkozások) tekintetében

előírhatja, hogy az (1) bekezdésben foglaltakon túl pályaalkalmassági vizsgálat is szükséges, továbbá a

vizsgálat rendjét a népjóléti miniszterrel egyetértésben határozza meg.

Mvt. 50. § A munkavállaló csak olyan munkával bízható meg, amelynek ellátására egészségileg

alkalmas, rendelkezik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges

ismeretekkel, készséggel és jártassággal.

Mvt. 50/A. § A sérülékeny csoportba tartozó munkavállalókat a külön jogszabályban foglaltak szerint

óvni kell az őket különösen érintő egészségkárosító kockázatoktól.

Mvt. 51. § (1) A munka egészséget nem veszélyeztető és biztonságos elvégzéséhez megfelelő

szakképzettségű és számú munkavállalót kell biztosítani.

(2) Ahol veszély fenyeget, egyedül munkát végezni nem szabad, és ilyen helyre csak erre is kiterjedő

oktatásban (55. §) részesült munkavállalók léphetnek be.

(3) Ha a munka a munkavállaló testi épségére, egészségére veszéllyel járhat, a munkaügyi miniszter

- a népjóléti miniszterrel és a tevékenység szerinti miniszterrel egyetértésben - előírhatja, hogy azt

csak meghatározott szakképzettséggel (képzettséggel), illetőleg gyakorlattal rendelkező személy

végezheti.

(4) Ha valamely munkát egyidejűleg két vagy több munkavállaló végez, a biztonságos munkavégzés

érdekében az egyik munkavállalót meg kell bízni a munka irányításával, és ezt a többiek tudomására

kell hozni.

Mvt. 52. § (1) Az iskolarendszerű oktatás, a nevelés keretében a tanulókat és a hallgatókat meg kell

ismertetni a biztonságos életvitel, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés

alapvető szabályaival.

(2) A szakmai képzés keretében kell gondoskodni arról, hogy a résztvevők elsajátítsák a képzettségük

alapján betölthető munkakör egészségi és biztonsági követelményeit. A szükséges ismeretanyagot a

szakirányítást végző miniszter a munkaügyi és a népjóléti miniszterrel egyetértésben határozza meg.

Mvt. 53. § A munkavédelmi szakképesítés feltételeit külön jogszabály határozza meg.

IV. Fejezet

A MUNKÁLTATÓK ÉS A MUNKAVÁLLALÓK

KÖTELESSÉGEI ÉS JOGAI

AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ

ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS

KÖVETELMÉNYEINEK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

Mvt. 54. § (1) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a

munkáltató köteles figyelembe venni a következő általános követelményeket:

a) a veszélyek elkerülése;

b) a nem elkerülhető veszélyek értékelése;

c) a veszélyek keletkezési helyükön történő leküzdése;

d) az emberi tényező figyelembevétele a munkahely kialakításánál, a munkaeszközök és

munkafolyamat megválasztásánál, különös tekintettel az egyhangú vagy kötött ütemű munkavégzés

időtartamának mérséklésére, illetve káros hatásának csökkentésére, a munkaidő beosztására;

e) a műszaki fejlődés eredményeinek alkalmazása;

f) a veszélyes helyettesítése veszélytelennel vagy kevésbé veszélyessel;

g) egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakítása, amely kiterjed a munkafolyamatra, a

technológiára, a munkaszervezésre, a munkafeltételekre, a szociális kapcsolatokra és a

munkakörnyezeti tényezők hatására;

h) a kollektív műszaki védelem elsőbbsége az egyéni védelemhez képest;

i) a munkavállalók megfelelő utasításokkal történő ellátása.

(2) A munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók

egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott

munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és készítményekre, a munkavállalókat érő terhelésekre,

valamint a munkahelyek kialakítására. Az értékelés alapján olyan megelőző intézkedéseket szükséges

hozni, amelyek biztosítják a munkakörülmények javulását, beépülnek a munkáltató valamennyi

irányítási szintjén végzett tevékenységbe. A kockázatértékelés elvégzése munkabiztonsági és munkaegészségügyi

szaktevékenységnek minősül. A kockázatértékelést a kémiai biztonság területén a külön

jogszabályban foglaltak szerint kell elvégezni.

(3) A munkáltató a (2) bekezdésben meghatározott kockázatértékelést és megelőző intézkedéseket

első alkalommal legkésőbb a munkáltató tevékenységének megkezdésétől számított egy éven belül, azt

követően indokolt esetben köteles elvégezni és azt évenként felülvizsgálni. Indokolt esetnek kell

tekinteni különösen a kockázatok (munkakörülmények, az alkalmazott technológia, veszélyes anyag,

készítmény, munkaeszköz, munkavégzés) lényeges megváltozását, illetőleg új technológia, veszélyes

anyag, munkaeszköz, munkaszervezés bevezetését, alkalmazását. Soron kívül kell elvégezni, illetve

felülvizsgálni a kockázatértékelést, ha a kockázatok lényeges megváltozásával munkabaleset, fokozott

expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés hozható összefüggésbe.

(4) A munkavédelmi hatósági ellenőrzés során a munkáltatónak kell bizonyítania a tevékenység

megkezdésének tényét, időpontját.

(5) A kockázatértékelés eredményeként a munkáltató felelőssége legalább a következők

dokumentálása:

a) a kockázatértékelés időpontja, helye és tárgya, az értékelést végző azonosító adatai;

b) a veszélyek azonosítása;

c) a veszélyeztetettek azonosítása, az érintettek száma;

d) a kockázatot súlyosbító tényezők;

e) a kockázatok minőségi, illetőleg mennyiségi értékelése, a fennálló helyzettel való összevetés

alapján annak megállapítása, hogy a körülmények megfelelnek-e a munkavédelemre vonatkozó

szabályoknak, illetve biztosított-e a kockázatok megfelelően alacsony szinten tartása;

f) a szükséges megelőző intézkedések, a határidő és a felelősök megjelölése;

g) a tervezett felülvizsgálat időpontja;

h) az előző kockázatértékelés időpontja.

A kockázatértékelés dokumentumát a munkáltató köteles a külön jogszabályban foglaltak szerint, de

legalább 5 évig megőrizni.

(6) Az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott megelőzési stratégia munkabiztonsági és munkaegészségügyi

tartalmának kialakítása munkabiztonsági, illetve munka-egészségügyi

szaktevékenységnek minősül.

(7) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles a

munkabiztonsági szaktevékenység, a munka-egészségügyi szaktevékenység, illetőleg az 57-58. §-

okban előírtak ellátására megfelelő képesítéssel rendelkező személyt biztosítani, valamint

a) a szükséges utasításokat és tájékoztatást kellő időben a munkavállalónak megadni;

b) rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek,

a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket;

c) a munkavégzés körülményeihez igazodó, illetve az azzal összefüggő veszélyek figyelembevételével

megfelelő munkaeszközöket biztosítani a munkavállalók részére;

d) új technológiák bevezetése előtt kellő időben megtárgyalni a munkavállalókkal, illetve

munkavédelmi képviselőikkel bevezetésük egészségre és biztonságra kiható következményeit;

e) a tudomására jutott rendellenességet, illetve a munka egészséget nem veszélyeztető és

biztonságos végzésével kapcsolatos bejelentést haladéktalanul kivizsgálni, a szükséges intézkedéseket

megtenni, az érintetteket értesíteni, és közvetlen veszély esetén a munkavégzést leállítani;

f) a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések esetén az V. Fejezet rendelkezéseinek

megfelelően eljárni;

g) biztosítani a védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, védőképességét, a kielégítő

higiéniés állapotát, a szükséges tisztítását, karbantartását (javítását), pótlását;

h) teljes felelősséggel megtenni minden szükséges intézkedést a munkavállalók biztonsága és

egészségvédelme érdekében, figyelembe véve a változó körülményeket is, valamint törekedve a

munkakörülmények folyamatos javítására.

A kockázatértékelés a munkáltató legáltalánosabb, további intézkedéseket

megalapozó megelőzési, munkavédelmi jellegű feladata. Valamennyi tevékenységét

lényegében erre alapozva kell megkezdenie és folytatnia. A munkabiztonsági

szaktevékenység jogi kategória, azt jelenti, hogy az adott feladat csak munkavédelmi,

munkaegészségügyi szakképesítésű személlyel végeztethető el. Logikus tehát annak

kimondása, hogy az alapvető feladat csak ilyen szakképzettségű személy által legyen

elvégezhető, függetlenül attól, hogy ez a személy munkavállaló-e vagy külső

vállalkozás, szolgáltatás szakembere.

A törvény a fentieknek megfelelően a kockázatértékelés elvégzését munkabiztonsági

és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősíti.

A kémiai biztonság területén - annak speciális jellege és ennek megfelelően eltérő

szabályozása okán - a kockázatértékelést a törvényben jelölt külön jogszabályban

foglaltak szerint kell elvégezni.

A kockázatértékelés dokumentálásával kapcsolatban az Európai Unió tagállamai saját

hatáskörben határozzák meg az általuk fontosnak ítélt speciális munkáltatói

kötelezettségeket. A magyar szabályozás jelenleg nem tér ki az értékelés írásbeli

rögzítésének tartalmi kérdéseire, jóllehet ezek fontos szakmai szempontokat ölelnek át,

közvetve utalnak a vizsgálandó, értékelendő tényezőkre is. Mindezek szerint

elengedhetetlen, hogy a szabályozás erre is kitérjen.

A törvény értelmében tehát tovább bővülnek, egyben szigorodnak a munkáltatók

kockázatértékeléssel összefüggő kötelezettségei, annak a célnak alárendelten, hogy

mélyrehatóbban és körültekintőbben kerüljenek feltárásra a munkavállalókat fenyegető

kockázatok.

A javasolt szabályozás szerint immár nem elegendő a kockázatértékelés szempontjait

megadni, hanem a munkáltatónak írásban kell rögzítenie azok közül a legfontosabbakat

(a kockázatot súlyosbító tényezők, a fennálló helyzettel való összevetés alapján annak

megállapítása, hogy a körülmények megfelelnek-e a munkavédelemre vonatkozó

szabályoknak, illetve megfelelően alacsony szinten tartják-e a kockázatokat, stb.),

lényegében orientációt nyújtva az elengedhetetlenül fontos vizsgálódási és

következtetési tényezőkhöz. Bár a törvény részletkérdésekre nem tér ki, de

nyilvánvalóan a dokumentumnak tartalmaznia kell a szükséges aláírásokat, és azt a

munkáltatónál kialakult rend szerint kell nyilvántartani, legalább 5 évig megőrizni, a

hatósági ellenőrzéskor bemutatni. A kockázatértékelés dokumentuma minimális

megőrzési idejének rögzítése a munkavállalók érdekeit szolgáló garanciális szabályként

jelenik meg. Ezen előírás rögzítését indokolja továbbá az is, hogy a különböző

egészségügyi jogszabályok is tartalmaznak erre vonatkozóan előírást.

A törvény e §-ának következő bekezdése ismét a munkabiztonsági szaktevékenység

garanciális jellegű kiegészítésével foglalkozik. Minden munkáltatónak biztosítania kell a

veszélyektől és ártalmaktól mentes munkavégzést. E kötelezettség teljesítésének

módját a jogi szabályozás minden speciális szakértelmet igénylő esetben nem bízhatja

kizárólag a munkáltatóra, ezért az Mvt. meghatározza a biztonságos munkavégzés

követelményeinek megvalósításához szükséges munkavédelmi eljárásokat

(munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat, súlyos foglalkozási baleset kivizsgálása

stb.). E feladatok ellátása - amelyeket az Mvt. munkabiztonsági szaktevékenységgé

minősít - speciális munkavédelmi felkészültséget igényel. A munkáltató

munkavédelemmel kapcsolatos kötelezettségeinek szigorítását jelenti, hogy a törvény

az átfogó munkavédelmi tevékenység kulcsfeladatát jelentő megelőzési stratégia

munkabiztonsági és munkaegészségügyi tartalmának kialakítását garanciális

szabályként munkabiztonsági, illetve munkaegészségügyi szaktevékenységgé minősíti.

A szaktevékenységet ellátó, munkavédelmi, munkaegészségügyi szakképesítéssel

rendelkező szakembert szakmai képesítése és képzettsége alapján jogosítja fel a

törvény szerinti új szabályozás az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos

munkavégzés feltételeit megteremtő és azt folyamatosan biztosító megelőzési stratégia

munkabiztonsági tartalmának kialakítására.

EBH2004. 1151. Több munkáltató által működtetett munkavégzési helyen az összehangolt

munkavégzést előíró szabály nem mentesíti az egyes munkáltatókat az általuk használt

munkaeszközök szabályszerűsége biztosításának kötelezettsége alól [1993. évi XCIII. törvény 40.

§ (1) és (2) bekezdés, 54. § (5) bekezdés b) pont; 1992. évi XXII. törvény 102. § (1) és (2)

bekezdés].

BH2005. 189. A balesetet megelőző intézkedésekre az a munkáltató köteles, akinél a

munkaeszközt használják [1993. évi XCIII. törvénynek az ügyen irányadó 40. §, 54. § (5)

bekezdés b) pont, 84. §; 1992. évi XXII. törvény 102. §].

BH2004. 391. Ha a bíróság a megtérítési kötelezettség jogalapjaként megjelölt munkavédelmi

szabálysértésekre vonatkozó tényállást a perben megállapítja, a fizetési meghagyást hiányzó

tényállás miatt nem helyezheti hatályon kívül [KK 31.; 1993. évi XCIII. törvény 54. §; Ebtv. 67.

§].

BH2004. 389. A munkáltatónak - különösen a munkavédelmi szempontból veszélyesnek

minősülő munkáknál - a végzett munka jellegéhez igazodóan részletes utasítást kell adnia [Mt.

102. § (3) bekezdés; 1993. évi XCIII. törvény 54. §].

BH2004. 206. A munkatársának - tilalom hiányában - segítséget nyújtó munkavállaló a

munkáltató megtérítési kötelezettsége szempontjából a munkáltató megbízottjának minősül

[1993. évi XCIII. törvény - Mvt. - 54. § (1) bekezdés a) pont, Ebtv. 67. §].

BH2001. 501. A munkavédelmi bírság - célját tekintve - a veszélyeztetés mértékét

szankcionálja, és a mulasztás személyi és tárgyi körülményeinek mérlegelését írja elő. A

fokozatosság elvéről a jogszabály nem tartalmaz rendelkezést [1993. évi XCIII. tv. 54. § (1) bek.,

82. §]

BH2001. 7. Megvalósítja a maradandó fogyatékosságot okozó, foglalkozás körében elkövetett

gondatlan veszélyeztetés vétségét, aki mint az építkezés tényleges irányítója, tudatában van

annak, hogy a munkálatot a biztonsági előírásokban levő rendelkezések alkalmazása nélkül végzik

és ennek során a munkát végző személy az építményből lezuhanva egész életére kiható testi

sérülést szenved [Btk. 171. § (2) bek. a) pont, 1993. évi XCIII. tv. 2. § (2) bek., 28. § (1) bek.,

42. § a) és b) pont, 54. §, 60. § a), b) és c) pont, 32/1994. (XI. 10.) IKM r. 2.7 pont, 5.8 pont,

7.5 pont, 31.1 és 9 pont, Be. 61. § (2) bek.].

BH2000. 518. A védőeszköz használatát a munkáltató folyamatosan köteles ellenőrizni. Ha a

baleset e kötelezettség elmulasztásának következménye, a baleseti ellátás megtérítésére köteles

[1975. évi II. tv. 108. §, 1993. évi XCIII. tv. 42. § b) pont, 54. § b) pont. 60. §, KK 25. sz.].

E § következő bekezdése az Mvt. 1. §-ának törvény szerinti módosításával

összhangban, a törvény szövegében végigvezetett változásokból (3. §, 6. §, 7. §)

következően írja elő a munkáltató kötelezettségeként a hatályos szövegben szereplő

munkabiztonsági szaktevékenység mellett a munkaegészségügyi szaktevékenység

ellátásához megfelelő képesítéssel rendelkező személy biztosítását.

E § utolsó bekezdése szerint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos

munkavégzés érdekében teljesítendő munkáltatói kötelezettségeket szigorító, generális

szabályként emeli be a módosítás a törvény szabályozásába a munkavállalók biztonsága

és egészségvédelme érdekében történő - a változó munkahelyi körülményeket

figyelembe vevő - intézkedési, illetve a munkakörülmények folyamatos javítására

irányuló általános követelményt. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a munkáltató az alapvető

munkavédelmi követelmények teljesítésén túl minden lehető eszközzel törekedjen a

magasabb szintű biztonság elérésére, munkáltatói döntését, terveit, intézkedéseit ez a

cél motiválja.

Mvt. 54/A. § (1) A munkáltató megfelelő intézkedésekkel biztosítja, hogy szükség esetén az

elsősegély, az orvosi sürgősségi ellátás, a mentési és a tűzvédelmi feladatok ellátása érdekében

haladéktalanul fel lehessen venni a kapcsolatot a külső szolgálatokkal, szervekkel.

(2) A munkáltató a külön jogszabályok figyelembevételével köteles megtenni minden indokolt

intézkedést veszély esetére a munkahely kiürítésének, továbbá a tűzvédelmi, katasztrófavédelmi

feladatok végrehajtásához szükséges, arra alkalmas munkavállalók kijelölése, létszámuk

meghatározása, felkészítésük és megfelelő egyéni védőeszközzel való ellátásuk érdekében.

Az Európai Unió munkavédelemmel kapcsolatos rendelkezéseinek sarokpontja a

munkavállalók egészségének megóvása és a biztonságos munkavégzés feltételeinek a

megteremtése. Mindezek okán a munkáltatónak minden szükséges intézkedést meg kell

tennie annak érdekében, hogy a munkabalesetek sérültjei, továbbá a munkahelyi

kockázatok által veszélyeztetett munkavállalók haladéktalanul juthassanak a

szükségessé váló egészségügyi sürgősségi ellátáshoz, illetve a veszélyek jellege szerinti

szervezetek (mentőszolgálat, tűzoltóság, katasztrófavédelem, stb.) mentési, kiürítési

feladataikat késedelem nélkül elvégezhessék. A munkáltató e mellett meghatározott

további személyi, szervezési intézkedési kötelezettsége magában foglalja veszély

esetére a munkahely kiürítéséhez, tűzvédelmi, katasztrófavédelmi feladatok

elvégzéséhez szükséges munkavállaló előzetes kijelölését, felkészítését, illetve

megfelelő védőeszközzel való ellátását is. Mindezen - a gyakorlati tapasztalatok alapján

meghatározható - munkáltatói kötelezettséget szabályozza a törvény, harmonizálva az

Irányelv ezen tárgykörre vonatkozó rendelkezéseit. Természetesen e kötelezettséget -

tekintve, hogy az nem a kifejezetten a munkavédelmi jogszabályok szabályozási tárgya

alá tartozó kérdéseket öleli fel - részletesen az érintett jogterületek törvényei,

végrehajtási szabályai határozzák meg (pl. a tűzvédelem területén az 1996. évi XXXI.

törvény és végrehajtási rendeletei).

Mvt. 55. § (1) A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló

a) munkába álláskor,

b) munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és

biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor,

c) munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor,

d) új technológia bevezetésekor

elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem

veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a

szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. Az oktatást rendes munkaidőben kell

megtartani, és szükség esetén időszakonként - a megváltozott vagy új kockázatokat,

megelőzési intézkedéseket is figyelembe véve - meg kell ismételni. Az oktatás elvégzését a

tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni.

(2) Az (1) bekezdésben előírt ismeretek megszerzéséig a munkavállaló önállóan nem

foglalkoztatható.

Mvt. 56. § Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg. E

feladat ellátása munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.

Az egyéni védőeszközök juttatása belső rendjének meghatározása a korábban az

indokolásban előadottaknak (6. §, 7. §, 11. §) megfelelően minősül a törvény szerint

munkaegészségügyi szaktevékenységnek is. Az Mvt. 56. §-ának módosítását - a már

hivatkozott terminológiai összhang megteremtésén túlmenően - a 6. §-nál kifejtettek

indokolják. E feladat ellátása a gyakorlatban mindkét szaktevékenységet felöleli, ezen

együttes tartalmat foglalja össze, hangsúlyozza ki a törvény. A munkavállalók

munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának biztonsági és egészségvédelmi

követelményeiről szóló 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet a foglalkozás-egészségügyi

szolgálatnak a védőeszközök juttatásának rendje meghatározásába történő bevonását

munkáltatói kötelezettségként írja elő. Ezen jogszabályilag előírt, a gyakorlatban létező

feladatot deklarálja - törvényi szintre emelésével - a törvény.

Mvt. 57. § (1) A munkáltató az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés

munkáltatói feladatainak teljesítése érdekében a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter

rendeletében meghatározott veszélyességi osztályhoz, munkavállalói létszámhoz igazodóan elegendő,

de legalább a rendeletben megjelölt időtartamra és szakképesítési feltételekkel köteles munkavállalót

kijelölni vagy foglalkoztatni, e személy részére valamennyi munkavédelemmel összefüggő információt

megadni, és a szükséges tárgyi, szervezési feltételeket biztosítani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti foglalkoztatás - ideértve a 8. §-ban előírtak végrehajtását is - az előírt

alkalmassági feltételekkel rendelkező munkavállaló hiányában polgári jogi szerződés alapján külső

szolgáltatás útján is megvalósítható. E foglalkoztatás - függetlenül a formájától - nem mentesíti a

munkáltatót az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek

megvalósításáért e törvényben meghatározott felelőssége alól.

(3) Az előző bekezdésekben meghatározott személy feladata különösen

a) a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat elvégzése [21. § (3) bekezdés];

b) az időszakos biztonsági felülvizsgálat elvégzése [23. § (1) bekezdés];

c) közreműködés a munkahely, egyéni védőeszköz, munkaeszköz, technológia soron kívüli

ellenőrzésében [23. § (2) bekezdés];

d) közreműködés mentési terv készítésében [45. § (1) bekezdés];

e) a megelőzési stratégia munkabiztonsági tartalmának kidolgozása [54. § (1) bekezdésének g)

pontja];

f) közreműködés a kockázatértékelés elvégzésében [54. § (2) bekezdés], a munkavédelmi oktatásban

(55. §);

g) az egyéni védőeszköz juttatása belső rendjének meghatározása (56. §);

h) a munkabalesetek kivizsgálása (64. §);

i) a külön jogszabályban munkabiztonsági szaktevékenységnek minősített feladatok teljesítésében

való közreműködés.

Az Irányelv szabályai szerint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos

munkavégzés munkáltatói feladatai teljesítése érdekében - mintegy kiegészítve azt - a

munkáltató köteles kijelölni a munkavállalók közül egy vagy több személyt a

munkahelyi kockázatok elleni védelem és megelőzés érdekében végzett tevékenység

ellátására, egyúttal biztosítania kell az ezen tevékenységhez szükséges elegendő

személyi, képzettségi, időbeli, valamint tárgyi feltételeket.

A hatályos Mvt.-beli és végrehajtási rendeleti szabályozás az ötvennél kevesebb

munkavállalót foglalkoztató munkaadó esetében nem ír elő kijelölési vagy alkalmazási

kötelezettséget. E fölött a munkáltató - külön rendeletben meghatározott feltételek

esetén - köteles a munkavédelmi kötelezettségek teljesítésében kulcsszerepet ellátó,

munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező szakembert foglalkoztatni.

A törvény átvenni rendeli az Irányelvben megfogalmazott általános munkaadói

kötelezettséget, azaz biztosítja annak az elvnek az érvényesülését, hogy minden

munkáltatónál legyen kijelölt vagy szerződött munkavédelemért felelős személy,

azonban a kevésbé veszélyes tevékenységet folytató alacsonyabb létszámú

munkáltatók esetében - a végrehajtási rendelete útján - él az Irányelv azon kitételével,

hogy meghatározott feltételek esetén a munkáltató magára vállalhatja a kijelölt

személyek funkcióját. (A Rendelet módosítási tervezete szerint ez az ötven fő alatti, IIIII.

veszélyességi osztály esetén lenne lehetséges.) A hatályos Mvt. és a törvény

szerinti módosítás is összességében az Irányelv szellemében, de annál szigorúbb

feltétel alapján szabályoz, érvényesítve a Római Szerződés 137. Cikkely (5)

bekezdésében adott felhatalmazást. Ez abban mutatkozik meg, hogy az elegendő

létszám, az elegendő idő, és megfelelő alkalmasság körében egy garanciális minimumot

határoz meg, annál kevesebb mértéket és szintet a munkaadó nem tarthat

elegendőnek.

A törvény a már hivatkozott Rendeletben meghatározott veszélyességi osztályhoz,

munkavállalói létszámhoz kötve állapítja meg ezen munkáltatói - foglalkoztatási -

kötelezettség részletes szabályait azzal, hogy e foglalkoztatás - az előírt alkalmassági

feltételekkel rendelkező munkavállaló hiányában - külső szolgáltatás útján, polgári jogi

szerződés alapján is megvalósítható.

Fontos, garanciális rendelkezésként - a hatályos szabályozást megerősítve - mondja ki

a törvény azt, hogy a foglalkoztatás az Mvt.-ben meghatározott felelőssége alól a

munkáltatót nem mentesíti.

Az eltelt évek jogalkalmazási tapasztalatai alapján, figyelemmel az európai

szabályozásra is, szükségessé vált a munkáltató munkavédelmi szakembere

legfontosabb - mintegy törvényi minimumként előírt - feladatainak meghatározása.

Ezen alapvető - az Mvt. szabályozásában indirekt módon szereplő - feladatok

meghatározását sem lehetett kizárólag a munkáltatóra (elsősorban a piaci

szervezetekre), illetve a munkavédelmi szakember (aki szervezett munkavégzés

keretében, de polgári jogi szerződés alapján is végezheti tevékenységét) döntésére

bízni, hanem azokat garanciális szabályként szükséges beemelni a módosítással az Mvt.

szabályozásába. A feladat felsorolás lényegében munkaköri vagy szerződési kellék

minimumként is szolgál a szakember megbízásakor, egyben összeköti a folyamatosan

tevékenykedő szakember feladatait az eseti feladatként megjelenő munkabiztonsági

szaktevékenység ellátásával.

Vhr. 4. § A 2. számú mellékletben meghatározott tevékenységet folytató és veszélyességi

osztályba sorolt munkáltató a mellékletben megállapított munkavállalói létszámhoz és

képesítési feltételekhez igazodóan köteles a tevékenységhez elegendő létszámot és időt

biztosítva, de legalább az előírt időtartamokra munkavédelmi (munkabiztonsági)

szakképesítéssel rendelkező elegendő, de legalább az előírt létszámú szakembert

foglalkoztatni.

Mvt. 58. § (1) A munkáltató az 57. § (1) bekezdésében előírt kötelezettségén túl, az egészségügyi,

szociális és családügyi miniszter rendeletében meghatározottak szerint és valamennyi munkavállalójára

kiterjedően a 21. § (3) bekezdésében - ide nem értve a munkaeszközöket -, a 23. § (2) bekezdésében,

a 40. § (1) bekezdésében, a 42. §-ban, a 44. § (1) bekezdésében, a 46. §-ban, a 49. § (1)

bekezdésében, az 54. § (1) bekezdés b), d)-g) pontjaiban, (2) bekezdésében, (7) bekezdésének b)

pontjában és az 56. §-ban előírt feladatainak ellátásához a rendeletben megjelölt szakképesítéssel

rendelkező személyeket (a továbbiakban: foglalkozás-egészségügyi szolgálat) köteles biztosítani.

(2) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat a munkáltató felelősségének érintetlenül hagyásával

közreműködik az egészséges munkakörnyezet kialakításában, az egészségkárosodások megelőzésében.

(3) A munkáltatónak biztosítania kell, hogy a munkavállalói és azok munkavédelmi képviselői a

munkakörülményeikkel kapcsolatban, így különösen a 61. §-ban biztosított jogaik gyakorlása során a

szükséges felvilágosítást a foglalkozás-egészségügyi szolgálattól megkaphassák.

(4) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat szakmai irányítását az ÁNTSZ illetékes szervei látják el,

ebben a körben a munkáltató a foglalkozás-egészségügyi szolgálatnál foglalkoztatottaknak utasítást

nem adhat.

(5)

Mvt. 59. § (1) A munkáltatónak tájékoztatnia kell a munkavállalókat és a munkavédelmi képviselőt

(bizottságot) arról, hogy az egészsé





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 3
Tegnapi: 1
Heti: 6
Havi: 44
Össz.: 6 862

Látogatottság növelés
Oldal: Munkavédelem, tűzvédelem, munkagép időszakos vizsgálatok
Munkavédelem - tűzvédelem felsőfokon - [tuzvedelem-munkavedelem.hupont.hu] - © 2008 - 2019 - tuzvedelem-munkavedelem.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével egyszerű a honlap készítés! Programozói tudás nélkül is: Honlap készítés

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »